Teljes fogatlanság esetén a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás egy teljes lemezes fogpótlás vagy más néven egy kivehető fogsor, protézis készítése. De vajon ez a legjobb megoldás?
Sok páciens bizton állíthatja, hogy nem!
A protézis alapvetően egy egyszerű műanyag lemez, műfogakkal ellátva, amit semmi egyéb nem rögzít a szájban, mint az, hogy hozzátapad az ínyhez. Bizonyos esetekben ez kielégítő erővel tarthatja a protézist: ha kedvező az anatómiai helyzet, az állcsont még nem sorvadt el jelentősen, akkor elég felület áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fogsor megkapaszkodjon. Ez nagyon sokszor, különösen az alsó állcsont esetében nem teljesül. Ilyenkor a protézis viselése kész kínszenvedés lehet. A nyelv mozgatásától, nyeléskor elmozdulhat a helyéről, beszédkor állandóan arra kell figyelni, nehogy kirepüljön a szájból, rágáskor beleragad a falatba és az felemeli az ínyről.
Mi lehet a megoldás?
A teljes lemezes fogpótlás vagy protézis nagyon régóta használt megoldás a fogak pótlására. Ezért jól kialakult a módszer, hogy hogyan lehet úgy elkészíteni, hogy a maximális stabilitást lehessen elérni vele. Figyelembe kell venni a száj nyálkahártyájának minden négyzetcentiméterét, kihasználni minden olyan anatómiai felületet, ami lehetővé teszi a fogsor megkapaszkodását, és kikerülni az összes olyan területet, ami lemozdíthatja a fogpótlást a helyéről. Nagyon gondos tervezés és elkészítés ellenére is a rögzítettsége, stabilitása erősen korlátozott. Ilyen esetekben csak egy megoldás jelenthet előrelépést: ha sikerül a szájban olyan új pilléreket kialakítani, amelyen a fogpótlás megtámaszkodhat. Mivel fogak már nem állnak rendelkezésre erre a célra, mesterségesen kell rögzítő elemeket elhelyezni az állcsontokban. Ez a tudomány mai állás szerint egyetlen módon oldható meg biztonságosan: fogászati implantátum beültetésével.
Mi az az implantátum?
A fogászati implantátumot magyarul műgyökérnek is szokták nevezni. Leegyszerűsítve egy speciális titán csavarról van szó, amely az állcsontba beültetve becsontosodik. Miután begyógyult, gyakorlatilag bármilyen fogpótlás készítésére fel lehet használni, mint pillért – ugyanúgy mint egy rendkívül stabil fogat. Ez jelenthet fix, tehát beragasztott pótlást is , mint például koronát vagy hidat, de bizonyos esetben kivehető fogpótlások stabilizálásában is segíthet.
Hogyan segíthet tehát az implantátum?
Legegyszerűbb megoldás, ha implantátumokkal szeretnénk növelni a fogsor stabilitását, hogy két implantátum beültetése történik az állkapocsba. A két implantátum egy-egy gömb alakú patentet tart, amelyek tehát kissé kiemelkednek az íny szintjéből. A fogsorba beépítjük a gömb alakú fej negatív megfelelőjét, és ez nagyon erős csatlakozást tesz lehetővé az implantátumokon lévő patentekkel. A protézis tehát behelyezés után egy kis kattanással rögzül a két implantátumhoz, eltávolításkor, pedig enyhe nyomással leemelhető róluk. Ezzel a megoldással megakadályozható, hogy a fogsor beszédkor, evéskor billegjen. Ha a régi fogpótlás kielégítő állapotban van, fel lehet használni, nem kell újat készíteni. Egyszerűsége és az alacsonyabb költségek miatt rendkívül kedvelt megoldás, amely szinte minden anatómiai helyzetben, még sorvadt állcsontok esetén is alkalmazható.
Az állkapocsba beültetett két implantátum
Az implantátumokhoz rögzülő fogsor kiváló esztétikai eredményt ad
A következő lehetőség még nagyobb stabilitást és kényelmet eredményez, de már négy implantátum beültetését igényli. Ezt „stéges fogpótlásnak” nevezik, de semmi köze nincs a strandoláshoz. A stég egy olyan fémből készült, félkör alakú rögzítő elem, amely összeköti az implantátumokat és az íny szintje fölött fut pár milliméterrel. Ehhez a struktúrához olyan erősen tud kapcsolódni egy kivehető fogpótlás, hogy a stabilitása gyakorlatilag egy fix híddal vetekszik, de mégis a paciens által is eltávolítható, tisztítható, és rendkívül szép esztétikai eredményt ad.
Felső fogsor kapcsolódik négy implantátumon nyugvó stéghez
Ideális esetben annyi implantátum ültethető be, amennyi képes megtartani egy körhidat. Ez egy teljes fogív helyreállításához állcsontonként 6-8 implantátumot jelent. Ha begyógyultak az implantátumok, akkor lenyomatot követően készül rájuk egy híd, tehát egy olyan fogpótlás, amely rögzítve van az implantátumokon és onnan nem távolítható el. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy olyan érzést eredményez, mintha a páciens visszakapná a fogait. A fogpótlás tehát teljesen stabil, nem mozdítható, és nem foglal el nagyobb helyet a szájban, mint egykor a saját fogak. Hátránya, hogy költségesebb, és általában ennyi implantátum beültetéséhez már csontpótló eljárás (pl. arcüreg emelés, sinus lift) szükséges. Figyelembe kell venni azt is, hogy bizonyos esetekben egy kivehető pótlás jobb esztétikai eredményt ad, mivel a rózsaszín műíny része képes korrigálni az állcsontok sorvadását.
Összegezve tehát többféle megoldás áll rendelkezésre a fogsornál kényelmesebb fogpótlások készítésére. Ezek közül a legjobbat személyre szabottan kell kiválasztani implantológussal konzultálva, figyelembe véve az anatómiai adottságokat, az elérni kívánt célt és a költségeket.